Brigi a Tropicarium hüllős állatgondozója a levélfarkú gekkókat mutatja be.
A gekkófélék a hüllők osztályába, a pikkelyes hüllők rendjébe és a gyíkok alrendjébe tartozó család. A legtöbb gekkóféle elsősorban az élőhelyének pusztulása miatt veszélyeztetett.
A levélfarkú gekkók latin neve Uroplatus egy nemzetség a gekkók családjában. Hosszú lapos testük van, háromszög alakú fejjel és széles levélszerű farokkal rendelkeznek. Nagy márványos szemük van. Ezeknek a gyíkoknak a mintázata foltos, a fajokon belül változnak a színek a zöld, a szürke és a barna szín is előfordul.
A levélfarkú gekkók képesek arra, hogy a környezetük színeit felvéve álcázzák magukat, továbbá arra is, hogy az általuk lakott erdő formájával olvadjanak bele a környezetükbe. Testük oldalán megtalálható rojtos szárnyukat a környezetük felületéhez simítják és ennek segítségével eltakarják körvonalaikat.
Amennyiben a gekkó elveszíti nyugalmi állapotát, fenyegetés hatására szélesre nyitja állkapcsait, fényes vörös száját kitátja és hangos vészhívást bocsát ki, ami hasonló a gyermek sikolyához. A levélfarkú gekkó húsevő és különböző gerinctelenekkel táplálkozik. Szárazföldi csigák jelentik az étrendjük igen jelentős részét, de rovarokat is fogyasztanak.
A reprodukciójukat tekintve a levélfarkú gekkók, mint hüllők tojással szaporodnak. Általában kettő vagy három tojást tojnak évente akár három alkalommal is. A tojásokat az erdő talajára fektetve keltetik és keltetés akár 95 napig is eltarthat.
