Fauna római istennő volt, aki a gyógyításért, a termékenységért és a szüzességért védnökösödött. Férfi megfelelője Faun az erdők és mezők istene továbbá a pásztorok védelmezője volt. Fauna az erdőkben és a mezőkön elő összes állatnak volt az istennője.
Kultusza idővel egybeolvadt Bona Dea kultuszával. A római mitológiában a termékenység, a gyógyítás és a nők istene, ő a „jó istennő”. Az Aventinus dombon emeltek templomot számára, ahol minden évben december 4-én tartottak rituálét. Ezeken a titkos rituálékon csak nők vehettek részt. Ez annak volt tudható, hogy Bona Dea férfi nélkül élt, abban az esetben, hogy ha egy férfi elkezdte volna tisztelni, akkor őt vaksággal büntette meg.
Eredetileg Fauna jelzője volt a „jó istennő”, ami később Bona Dea titkos neve lett, ezt nem volt szabad kimondani, egy másik lehetséges mítosz szerint, Bonda Dea egy általános eszményből testesült meg Faunához hasonló módon.
Biológiai értelemben a fauna kifejezés az állati élet összességére vonatkozik, egy adott területen és egy adott időszakon belül. A zoológusok és az őslénykutatók használják a fauna kifejezést, amely alatt egy adott időszakban, egy adott helyre jellemző állatcsoportot értenek.
A fauna jelenthet olyan könyvet is, amelyik az állatokat viselkedésük szerint katalogizálja. 1747-ben első alkalommal Carl von Linné, svéd természettudós, orvos és botanikus használta, a Fauna Suecica című művében. Linné alkotta meg a modern tudományos rendszerezés alapelveit és a taxonokat, ami rendszerezés kategóriáit jelenti. Kidolgozta továbbá a modern tudományos nevezéktant, ma is az ő elvei és eljárásai szerint használják a biológiában.
A Tropicárium honlapján VIRTUÁLIS SÉTÁT tehetünk a Magyar fauna keretei között megtekinthetjük többek között a Csuka, a Pettyes busa, a Márna, a Koi, a Lesőharcsa, az Amur képeit és legfontosabb élettani jellemzőit.
