A fenntartható fejlődés elmélete szerint három fejlődésnek egyszerre kell megvalósulnia. A Társadalmi fejlődésnek és a gazdasági fejlődésnek együtt a környezetvédelemmel. Abban az esetben, hogy a társadalmi fejlődés „csak” a gazdasági fejlődéssel közösen valósul meg, akkor méltányos fejlődésről beszélünk. Ha a társadalmi fejlődés a környezetvédelemmel akkor elviselhető; míg ha a gazdasági fejlődés a környezetvédelemmel közösen valósul meg akkor élhető fejlődésről beszélhetünk.
Az ENSZ, az Egyesült Nemzetek Szervezete 1987-ben Brundtand-jelentésében szerepelt az az elgondolás, szervezési elv, amely „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.”
Az ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom nem más mint egy érték, amit az erőforrás menedzserlésben és a társadalomtervezésben használnak. Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy egy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalom számára milyen mennyiségű földre, vízre van szüksége ahhoz, hogy fenntartsa önmagát és elnyelje a megtermelt hulladékot.
Az ökológiai lábnyom kifejezést William Rees és Mathis Wackernagel ökológus tollából származik, az ökológiai lábnyom kiszámolható egy emberre, egy csoportra, egy régióra, egy országra, de egy vállalkozásra is.
Évi a Tropicariumból az alábbi videón erről a nagyon fontos kérdésről beszél.
